Jelmondat 2009-2010.

Építsünk oázist!


Ez lett az idei, 2009-es jelmondatunk. Eleinte sokaknak talán idegenül hangzik, meg nem hangzik olyan motiválónak, talán nem is tudunk mit kezdeni vele. Ezért is gondoltuk azt, hogy ez a mondat egy kis magyarázatra szorul. Összeírtuk azokat a gondolatokat, amik a zsinaton elhangzottak a jelmondattal kapcsolatban.

Fontos tudnunk, hogy mi is az az oázis! Oázis ott tud épülni, ahol van egy forrás. A forrás köré kutat kell építeni, hogy el ne folyjon a víz a sivatagba és ki ne apadjon a forrás. Hogy mi juthat eszünkbe egy ilyen helyről? Néhány idézet a zsinatról:


„A Mennyország olyan, mint az oázis: szép, üde, friss, üdítő stb., tehát ha felépítesz egy oázist, tulajdonképpen olyan, mintha eljutnál a Mennybe.”

„Az oázisról nekem az jut eszembe, hogy másokat vonz, enyhet és békét ad, üdítő vízforrás. Az építés pedig egy alkotó tevékenység, ráadásul csapatmunka!”

„A Szűzanya is oázis!”

„Az oázis építése szolgálat, ugyanakkor önnevelés, valamint életpélda.”

„Az oázis építését tekinthetjük a lánymozgalom felépítésének. Közösségünk még nem túl nyitott, hisz többnyire schönstatti családok leányai a tagjai. Feladatunk ezzel tehát az is, hogy nyitottak legyünk, mint egy oázis a sivatag közepén! De feladatunk az is, hogy a lányokat közelebb vigyük Schönstatthoz! Ugyanakkor ezzel az egyházat is építjük, népszerűbbé tehetjük.”

„Semmit Nélküled, semmit nélkülünk!”

„Aki az oázist építi, az minden nap ott van, tehát tud meríteni bármikor a forrásból. Merítkezés lehet minden lánytábor, lányhétvége, ifjúsági találkozó… is.”

Ebben a jelmondatban benne van az is, hogy tudjunk másokat meghallgatni, hogy mi tudjunk támasszá válni, hogy küldetésünk van, hogy teljes szívvel, közösségben csináljuk.”

„Az építkezés erősebbé tesz.”

„Az oázis a szentély, a Szűzanya, a kegyelem, mi vagyunk a víz, ami innen kijön, és a növények azok, akikhez >>eljutottunk<<.”

„Az oázis egy új ország. Meg kell építenünk először a szívünkben, aztán a szűk, majd a tágabb környezetünkben.”

„Az oázis nem működik szív nélkül! Csak szeretetből, örömmel, tűzzel!”

„Ebben a mondatban benne van, hogy a jelenben kell tennünk, nem a jövőben és nem is a múltban!”