Epöl 2007.

Mikor: 
2007 április 13. 18:00 - 2007 április 15. 15:00
Hol: 
Epöl

Április 13-a és 15-e között egy Epöl nevű faluba mentünk, hogy a szokásos lányhétvégét megtartsuk. Itt a helyi plébánián kaptunk szállást. A magyar lánymozgalomért felelős Böbe nővér terciátusa miatt nem tudta elhagyni Schönstattot (v. Kahlenberget?), ezért nélküle kellett megszervezni, megtartani a tavaszi lányhétvégét, melynek lebonyolítását főként Varga Orsinak köszönhetjük. Az időhiány miatt nem tudtuk biztosítani, hogy – ahogyan szokott lenni – minden korosztálynak külön-külön alkalmat szervezzünk, ezért a 13 évestől a 22-ig szinte minden életkorú lány részt vett.

Pénteken a megérkezés után vacsorával, és ismerkedős játékokkal kezdtünk. Szombaton délelőtt, kora délután, illetve a vasárnapi mise után került sor az előadások megtartására. A vegyes korosztályra való tekintettel a 2 csoportnak (13-15 és 16-22 éveseknek) külön tartottuk az előadásokat „forgószínpad” szerűen. A tábor témája a Szűzanya koronázása volt, ennek megfelelően az előadások is ehhez kapcsolódtak. Zoltán Anka a koronázásról, mint önmagunk odaajándékozásáról beszélt, Palásthy Kinga hazánk fölajánlásáról, Guld Veronika és Beáta pedig a lányok jelmondatához kapcsolódóan tartott előadást, illetve Veronika bibliodrámás játékot. Szombaton ebéd után (melyet nem lehet tudni, hogy Orsi mikor főzött meg:) az előadást és a csendes pihenőt követően kirándulni mentünk. Bartal Vera és Szalánczi Sári vezetésével (kisebb kitérők után) eljutottunk egy gerecsei „hegycsúcsra” és egy barlanghoz is. Mikor visszaértünk nekiálltunk a szokásos és elmaradhatatlan barkácsolásnak. Mindenki készített magának egy dobozt, melybe a többiek egy cetlire felírt jó tulajdonságot vagy közös pozitív élményt írtak és a dobozba bedobtak a hétvége során. A szombat esti vacsora után ismét közösen játszottunk, énekeltünk limbóztunk… Vasárnap reggel szentmisével indítottuk a napot, majd a délelőtti előadás után összecsomagoltunk, kitakarítottunk és elindultunk hazafelé.
A hétvége megszervezése és lebonyolítása elég nagy feladat volt számunkra, de összességében elmondhatjuk, hogy jól sikerült, mivel sok pozitív visszajelzést kaptunk, és úgy tűnt mindenki jól érezte magát. A „Mi érintett meg engem?” kör alapján pedig úgy gondoljuk, hogy az előadásokból is sokat tudtak meríteni a résztvevők.